Sok-sok évvel ezelőtti filmforgatáson ismerhettem meg -
színészként a díszletek között és emberként a forgatási
szünetekben...
Már az is élmény volt, hogy ugyan az
a személy mennyire nem alapvetően más, amikor a munkája
szerinti szerepet játssza és amikor magát adja. Mert a
szerepjátszó magánembert szerintem nem lehet hitelesen
alakítani! Elvesztése nekem fájdalom, azonban emlékének
megőrzése nagyon nem esik nehezemre, ha ugyan azt az illetőt
látom és érzem - még ha a ráncok mélysége is nagyobb az
arcán.
Köszönet Alinda, hogy nyilvánosan elérhetővé
tetted!
Üzenet küldése a hirdetőnek >>
