Ha azt normálisnak lehet tekinteni, hogy a mondás attól jó,
mert a nép nyelvén van mondva.
Mintha lenne olyan,
hogy a népnek a nyelve... Mert hát ez a megállapítás is pont
olyan, mint a mondás maga, jelent egyszerre
mindent és a nagy semmit szintúgy... Nulla igazságtartalom,
nulla esetleírás, csak a lár púr lár népszerű böffentés az
asztal egyik
oldalán. Ja és a megkérdőjelezése mindennek, ami nem ez.
A fél életem erről szólt egyébként és
szerintem nem megy
csodaszámba, ha már baromira unom a képzavart.