Nem is nagyon bírna gyorsan semmi más elemezni
tizedmásodpercek alatt a sokmilliós másodpercenkénti
történéseket. Elég lenne ilyenkor csak az
internetre gondolni - lásd Facebook, Google - példaként.
De az élet ennél sokkal nagyobb szelet, például a
közlekedés és bármi más, ahol szükséges a megfigyelés, meg
valamiféle kontroll... A bibi azonban mégiscsak az, hogy
történhetnek úgy is a dolgok, ami nagyon nem emberi
döntésekhez vezethet - bármennyire is logikus. Isaac
Asimov félelmetesen előrelátó regényében a főhős esetével
fel is vázol egyet, ami
egy
szerencsétlen vízbezuhanós baleset mentési körülményeit
idézi fel. „A kislánynak 11,3% túlélési
esélye volt, nekem 53,5 - én voltam a logikus döntés. A 11,3
több, mint elég - egy ember
tudta volna ezt...” Van még pár gondolat, ami
szerencsére nem maradt ki a filmből. Be is ágyaztam alább -
hátha... 👀 Talán megnézik a Facebook és a Google
algoritmusai is és tanulnak belőle - egy emberrel
nem feltétlenül kell úgy beszélni, ahogy egy másik
géppel esetleg lehet. A Twitter-re ez persze most nem
vonatkozik... Ott egy olyan
mesterséges intelligencia van, ami emberbőrbe van bújva.
😎 |