Éppen ezért, most azt játszom magamban, hogy összevetem a
tegnapot a
mával... Ha akarom, akkor úgy nézem, hogy vannak,
akiknek az előrelátása a konkrét kinagyított képre fókuszál.
Ez rendszerint a képernyő baloldalán ülőkre igaz, hiszen az
a rendezői jobb! A maradék meg az álnaiv kérdező, meg a
másik oldalon ülő resztli. Az nem előre látás szerintem,
hogy úgy se... Tök jó, ha egy ilyen műsor van,
nekem ez sorvezető, hogy igenis kell az emberi agynak
rágógumi, ami nem szájon át szedendő. Elővehető, sztenderd,
bármikor leadható... Egyébként most a pont
Schiffer-é (2:08) - de csak az elején! |