Éppen ezért, most azt játszom magamban, hogy összevetem a
tegnapot a mával... Ha akarom, akkor úgy nézem,
hogy vannak, akiknek az előrelátása a konkrét kinagyított
képre fókuszál. Ez rendszerint a képernyő baloldalán ülőkre
igaz, hiszen az a rendezői jobb! A maradék meg az álnaiv
kérdező, meg a másik oldalon ülő resztli. Az nem előre látás
szerintem, hogy úgy se... Tök jó, ha egy ilyen
műsor van, nekem ez sorvezető, hogy igenis kell az emberi
agynak rágógumi, ami nem szájon át szedendő. Elővehető,
sztenderd, bármikor leadható... Egyébként most a
pont Schiffer-é (2:08) - de csak az elején! |