Ha azt normálisnak lehet tekinteni, hogy a mondás attól jó,
mert a nép nyelvén van
mondva.
Mintha lenne olyan, hogy a népnek a nyelve...
Mert hát ez a megállapítás is pont olyan, mint a mondás
maga, jelent egyszerre mindent és a nagy semmit szintúgy...
Nulla igazságtartalom, nulla esetleírás, csak a lár púr lár
népszerű böffentés az asztal egyik oldalán. Ja és a
megkérdőjelezése mindennek, ami nem ez.
A fél
életem erről szólt egyébként és szerintem nem megy
csodaszámba, ha már baromira unom a képzavart.