Ha azt normálisnak lehet tekinteni, hogy a mondás attól jó,
mert a nép nyelvén van mondva.
Mintha lenne olyan,
hogy a népnek a nyelve... Mert hát ez a megállapítás is pont
olyan, mint a mondás maga, jelent egyszerre mindent és a
nagy semmit szintúgy... Nulla igazságtartalom, nulla
esetleírás, csak a lár
púr lár népszerű böffentés az asztal egyik oldalán. Ja és a
megkérdőjelezése mindennek, ami nem ez.
A fél
életem erről szólt egyébként és szerintem nem megy
csodaszámba, ha már baromira unom a képzavart.