Éppen ezért, most azt játszom magamban, hogy összevetem a
tegnapot a mával... Ha akarom, akkor úgy nézem,
hogy vannak, akiknek az előrelátása a konkrét kinagyított
képre fókuszál. Ez rendszerint a képernyő baloldalán ülőkre
igaz, hiszen az a rendezői jobb! A maradék meg az
álnaiv kérdező, meg a másik
oldalon ülő resztli. Az nem előre látás szerintem, hogy úgy
se... Tök jó, ha egy ilyen műsor van, nekem ez
sorvezető, hogy igenis kell az emberi agynak rágógumi, ami
nem szájon át szedendő. Elővehető, sztenderd, bármikor
leadható... Egyébként most a pont Schiffer-é (2:08)
- de csak az elején! |