Éppen ezért, most azt játszom magamban, hogy összevetem a
tegnapot a mával... Ha akarom, akkor úgy nézem,
hogy vannak, akiknek az előrelátása a konkrét kinagyított
képre fókuszál. Ez rendszerint a képernyő baloldalán ülőkre
igaz, hiszen az a rendezői jobb! A maradék meg
az álnaiv kérdező, meg a másik oldalon ülő resztli. Az nem
előre látás szerintem, hogy úgy se... Tök jó, ha
egy ilyen műsor van, nekem ez sorvezető, hogy igenis kell az
emberi agynak rágógumi, ami nem szájon át szedendő.
Elővehető, sztenderd, bármikor leadható...
Egyébként most a pont Schiffer-é (2:08) - de csak az
elején! |