Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának - szól a nemzeti konzultáció hatodik kérdése.
Brüsszel a kezdetektől fogva háborúpárti álláspontot képviselt, és fegyverszállítást sürgetett.
Ennek megfelelően már eddig is több mint ötmilliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére.
A legújabb javaslat szerint pedig további húszmilliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére. A konzultációban az alábbi válaszokat lehet adni:
A további fegyverszállítások azért is visszásak, mert egyre több állami, nemzetközi szerv és hatóság tartja veszélyesnek, hogy az Ukrajnának szánt fegyverekből a feketepiacra is kerülhettek pusztító eszközök, sőt a Hamász terroristái is hozzájuthattak ezekhez.
Emlékezetes, Wesley Satterwhite, az amerikai külügyminisztérium egykori tanácsadója korábban már felszólította az Egyesült Államokat, hogy vezessen be hatékony ellenőrzést az Ukrajnának küldött fegyverek követésére, hogy megakadályozza, hogy azok a feketepiacon végezzék. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet eközben arról beszélt, az ukrajnai szállítmányok az uniós országok szervezett bűnözéséből származnak. Egyébként a NATO és az EU is riasztást adott ki korábban az ukrajnai fegyvercsempészet miatt.
Még idén nyáron derült ki, hogy az Európai Unió új pénzügyi alapjának a terve alapján minimum négy éven át finanszíroznák az ukránok katonai képzésének és eszközbeszerzéseinek egy részét. A 20 milliárd eurós alapból származó pénz nem közvetlenül menne Kijevbe, hanem olyan országok költségeit fedeznék, melyek fegyvereket és képzést adnak az ukránoknak.
A Politico hangsúlyozza: az összeg sokkal nagyobb, mint amit eddig hasonló célokra költött az Unió. Emlékeztettek, hogy
az Unió eddig 4 milliárd eurót fordított az Ukrajnát támogató országok támogatására, az új alapban ezt az összeget az ötszörösére emelnék.
A lap kiemeli, hogy az alap létrehozása komoly, éles váltás az Európai Unió eddigi politikájában: az Unió magát mint „békeprojektet" jellemezte. Egészen elképesztő, hogy Ukrajna felfegyverzése a tervek szerint egy „Európai Békemechanizmus" nevű rendszeren keresztül valósul majd meg. És ez még nem minden: a katonai segítségnyújtás mellett az Európai Unió további 50 milliárd eurót biztosítana Ukrajnának nem katonai jellegű kiadásokra is.
Amit az Európai Unió javasol, az minden észszerű mértéket meghalad és Brüsszel politikai kudarcát fejezi ki – így vélekedik Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai delegációjának vezetője.
"Ursula von der Leyen mélyen belegabalyította az EU-t az ukrajnai háborúba. Ráadásul a zöldmegállapodással egy dirigista megaprogramot hozott létre, amely hatalmas terheket ró az európai polgárokra. A Von der Leyen vezette uniós bürokrácia folyamatosan új feladatokat vállal, amelyeket aztán finanszírozni akar. Most világosan meg kell mondanunk ennek az Európai Bizottságnak, hogy elég volt!" - fogalmazott az FPÖ politikusa.
Eddig már jóval több mint 60 milliárd euró áramlott az EU-ból az országba, amely hatalmas korrupciós problémákkal küzd. Miközben Magyarország és Lengyelország elől be akarják fagyasztani a nekik járó pénzt, Ukrajnának biankó csekket adnak - erről már Petra Steger, az FPÖ európai szakpolitikusa beszélt. Ahogy fogalmazott: úgy tűnik, hogy Brüsszelt nem lehet megállítani, ha új kiadásokról és az egyre bővülő uniós bürokrácia növekedéséről van szó. Von der Leyen vezetése alatt az uniós finanszírozás feneketlen kúttá válik – ennek véget kell vetni.
Az FPÖ határozottan kiáll amellett, hogy Európai Uniónak be kellene érnie a meglévő költségvetéssel, ehhez kellene igazítania a feladatait, és ha szükséges, hatásköröket kellene visszaadnia a tagállamoknak. Az európai adófizetők ugyanis nem válhatnak Brüsszel mindenhatósági fantáziájának fejősteheneivé – olvasható a párt közleményében.
A Nézőpont Intézet mérése szerint a magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal. A magyar kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százaléka) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék). A Mi Hazánk szavazói körében ugyancsak népszerűtlen javaslatról van szó, 89 százalékuk ellenzi, és mindössze 7 százalékuk ért egyet a fegyvervásárlással.
Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával.